Keresztelő

Vasárnap reggel összekaptuk magunkat, bepakoltuk a csajokat az autóba és elindultunk a templomba. Apuék is akkor értek oda. Gyülekeztünk a templomkertben, még a Papa is eljött. A szertartás elején megkeresztelődtünk, bár még 5 perce se voltunk bent, éreztem, hogy valaki büdi. Vica volt az, mint utóbb kiderült. Nem sírtak, bár nyügösek voltak, de amint meglocsoltattak a szent folyadékkal, Apa kivitte őket és levették a felesleges ruhákat. Nekünk persze végig kellett ülnünk a misét azokon a kényelmetlen székeken, fájt a hátam, de végül mint ha mi se történt volna kijöttünk és elmentük az étterembe. A kaja finom volt, a társaság jól érezte magát, és nagyon szép és hasznos ajándékokat kaptunk. Az etetőszékek még lent vannak Diósdon, minden mást sikerült hazahozni. Kaptunk még babákat, babakocsival és anélkül, bébiételteket, tápszert... sok mindent. Köszönjük Mindenkinek az ajándékokat és hogy velünk ünnepelte lányainkat. Ildikónak és Attilának pedig köszönjük, hogy megszervezte nekünk ezt a csodálatos napot!